Ma végre igazi napsütéses reggelre ébredtem. Igazából már péntek óta szép idő van, de ez a mai különösen az, mivel ma semmi dolgom nincsen. Nincs meló, nincs utazás nincs semmi tennivaló, és ennek néha igazán tudok örülni. Sok minden történt megint csak, mióta nem írtam. Két hete voltam Norwich-ban, Sarah pasija Chris lakik ott és meghívtak magukhoz a hétvégére, plusz - mivel Chris színész - színházban is voltam, tehát megvolt az első színház - élményem Angliában. Norwich kedves hely, ő már city és nem town (mint Colchester) és ezt valamennyire érezni is lehet. Egyszerűen nagyobb, és bár találsz régi házakat, kicsi utcákat, mégis más az egész. Leginkább abban lehetett érezni, hogy nem a klasszikus egy fő utca és a kis mellékutak modellt követi az elrendezés. A színház is érdekes volt (a darab maga nem volt egy nagy élmény, de ezt tudtuk is, Chris is mondta, és hát nem is ez volt a lényeg), ami nagyon meglepett, hogy itt nem udvariatlanság a színházban eladás közben enni. Mármint ilyen kis csokikat, fagyit ilyesmit simán ettek. Nem tudom, hogy megy ez máshol Angliában, nyilván itt is vannak "elit helyek", ahol ez nem megengedett, de kérdeztem Sarah-t, hogy ez hogy van és azt mondta, hogy ez itt senkit nem érdekel. Nekem ez fura, mondtam neki, hogy azért ez nálunk nagyon másként van, otthon ez nagyon durva udvariatlanságnak számít. Az este a továbbiakban igen csavarosra sikeredett, mivel az eredeti terv az volt, hogy én Peternél, Chris egyik legjobb barátjánál fogok aludni, a gond csupán annyi volt, hogy Peter nem jelent meg. Majd küldött egy smst, hogy nagyon maga alatt van, elment anyukájához és bocsánatot kér. Ment a téblábolás, hogy mi legyen, és akkor bekúszott a képbe Tim (Chris korábbi főbérlője). Tim egy 62 éves, nagyon kedves pasi, aki mellesleg tanulási nehézséggel küzd (egy igazi Forest Gump), aki szintén mellesleg Dylan Thomas fia, és egy hatalmas háza van Norwich közepén. És hogy akkor neki van felesleges szobája. Bevallom én egy kicsit kellemetlenül éreztem magam ebben a szituban, de szépen megtanultam itt már, hogy ha valami nem tetszik, azt ér mondani, így mondtam, hogy én inkább akkor nézek valami vonatot, de nem érezném kényelmesen magam egyedül. A vége az lett, hogy Sarah és Chris is ott aludt Timnél, és ez így rendben volt. Nagyon szép ház volt amúgy. Igazi hatalmas, régi angol ház. Az ablakból egy templomot láttam, és a szobámban a tapéta nem papír volt, hanem valamilyen szövet. Lefotóztam, íme:
Aztán vasárnap este szépen hazajöttem. Jó kis hétvége volt, Norwich-ba megyek még azt hiszem. :)
Újdonság még, hogy van új lakótársunk. David. Igazából nem tudom, hogyan fogjuk ezt menedzselni, mivel hivatalosan Ondrej is itt lakik még (bár március vége óta nem láttuk, de a cuccait egy része még itt van) és David jelenleg Ondrej szobájába költözött be. David amúgy Jersey-ről érkezett. Amiről megtudtam, hogy része Nagy Britanniának, de független, vagyis ő majdnem ugyanolyan külföldi itt mint én. Azzal a különbséggel, hogy neki angol az anyanyelve. De a pénzük más (bár ugyanaz az értéke, láttam az ő fontjukat, nagyon vicces ugyanúgy a királynő van rajta, de korona nélkül, mert nekik ő nem királyuk....) neki is kell NI szám, sőt új bankszámlát is kell nyitnia. Furcsa. Amikor először volt itt David azt gondoltam róla, hogy egy nagyon csendes, komoly angol pasi. Szerencsére nem lett igazam. Az első pár nehézkesebb kör után megeredt a nyelve, és most már nagyon barátságos, jól el lehet vele tölteni az időt, jó humora van és jó zenei ízlése, szóval azt hiszem jó cserét csináltunk. Kongái nincsenek :)))))))))) Néha csak üldögélünk a nappaliban és mindenféle témákról dumálgatunk, rettenetesen szórakoztató, ahogy a világot látja, a kedvencem az volt, amikor a sütikről dumáltunk és közölte, hogy a répatortát nem tudja hova tenni, nem igazán szereti, mert bár megkóstolta egyszer és az íze rendben van, de az ötlet nem tetszik neki, hogy a répa és a süti egy kalap alatt. Ez majdnem olyan volt mint, amikor én előadom, hogy az a bajom a banánnal, hogy egy fű-alkatú növény.
Tegnap végre rendet vágtunk a kertben is, így már ki lehet ülni, ha olyan az idő, és ennek annyira, de annyira örülök. Nagyon hiányzott már a jó idő.
A jövőhetem nagyon hajtós lesz, meg az azutáni is, mivel bevállaltam, hogy két hétig helyettesítek az iskolában is. Így jó sokat fogok dolgozni, de így több pénzt is fogok keresni. Átváltottam az így keletkező plusz jövedelmem pálinkapénzre és megállapítottam, hogy sok. Szóval csinálni kell, nincs mese. Pálinkapénz az kell. Repjegy megvan, pálinkapénz meglesz, asszem már más tennivalóm nincs is. Bedobom a bulizós énem a bőröndbe és találkozunk július elején.
Várom nagyon.
Várlak titeket!
xxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése