bicaj -eső, kulcsok - kódok

Ez a hét is nagyon gyorsan eltelt. Hétfőn ugye volt a spontán kirándulás, kedden -hosszas gondolkodás után - úgy döntöttem, hogy bringával megyek, mert a reggeli melóm után mennem kellett az iskolába besegíteni a nagytakarításba (igazából nem tudom, hogy valóban volt e ott rám szükség, vagy csak jófejek voltak Marilinék és azt mondták Alunnek, hogy kellek, hogy legyen egy kis pénzem) mindenesetre, szeretek angolokkal dolgozni. Nem arról van szó, hogy nem dolgoznak rendesen, de azért az bennük van, hogy megszakadni nem kell. Egy négy órás munkában ők simán tartanak egy háromnegyed órás szünetet, amiben persze én is részt veszek. Plusz, ha úgy van, hogy elkészülök előbb, akkor persze menjek el nyugodtan. Mondjuk ezt most megtehettük, mert senki nem volt rajtunk kívül az iskolában. :) Úgyhogy a négy óra melóból igazából csak három telt munkával. És a bicajozás, hát az valami csodálatos volt. Már nem félek annyira, még élvezni is tudtam. Ehhez hozzátartozik az is, hogy gyönyörű idő volt, és azon az út (Ipswich Road) a legjobb bicikliút itt Colchesterben. Igazi szép széles járda, felfestett biciklis sávval, és nem sűrű a gyalogos sem, szóval nyugodtan lehet menni. Annyira felbátorodtam, hogy hazafelé még a leejtőn való biciklizést is bevállaltam (én ettől félek a legjobban). Nagyon klassz volt. Aztán itthon jött a bosszúság, mert bolháink voltak és ki kellett őket irtani, vagyis az egész házat ki kellett takarítani és mivel Sarah egész nap melózott ketten maradtunk a munkára Cristinával. Utána meg még mennem kellett az Audiba is melózni. Szóval szerdán nagyon-nagyon elfáradtam. De a végeredmény pozitív, eltűntek a bolhák. :))))
Aztán csütörtökön nagyon kiszúrtam magammal, mert megint kellett menni a suliba, és bár amikor reggel felkeltem láttam, hogy kicsit esik az eső, de úgy voltam vele, hogy egyrészt ehhez is hozzá kell szoknom, másrészt itt folyton változik az idő biztos jobb lesz délután, és harmadrészt annyira akartam, hogy újra jó legyen a bicajozás, hogy biciklivel indultam el. Nem lett jobb az időjárás, szakadó esőben toltam a kis biciklim fölfelé, mert menni nem tudtam vele. (a szemüveg miatt sem, meg amúgyis) A suliban rettenetesen hamar letudtuk a melót, juhu mehetünk haza, de nekem nem volt sok kedvem elindulni, mert még mindig szakadt az eső. Az én csodálatos kollégáim felajánlották, hogy ők szerveznek maguknak fuvart és elvisznek engem is. Tudom, hogy gyenge vagyok, de erre nem tudtam nemet mondani. Szóval a bicajt otthagytam a suliban (megbeszéltük a gondnokkal, hogy szombat délután beugrok érte) és hazafurikáztak. Jaj nagyon jó volt itthon lenni.
Pénteken meg a tömegközlekedés tréfált meg. Mert a golf klubból ugye busszal megyek az irodába melózni. Mindig figyelek, hogy időben elinduljak, mert a buszmegállóig van egy kb 15 perces séta és a busz 22kor jön. El is indultam időben, és ott voltam a megállóban 17:15kor, de vagy kimaradt egy járat, vagy sokkal előbb elment, sose tudom meg, a lényeg az, hogy háromnegyed órát álltam a tűző napon (még leülni sem tudtam) ettől csak jobban elfáradtam és úgy döntöttem, hogy elhalasztom az irodai melót (az a mázli, hogy a szerdai nap fix, viszont a második napot én döntöm el, hogy mikor megyek, pénteken, szombaton vagy vasárnap). Mivel tegnap el kellett mennem a bicajért, a mai napot választotta. Úgyhogy ma bemegyek a belvárosba, letudom az irodai melót és aztán vissza az Audis vasárnapi csodára, műhellyel, R2D2val :))) Már alig várom.
Amúgy arra jöttem rá, hogy nekem (és gyanítom másnak is) állandó mennyiségű figyelmem van. Otthon mindig gondot okozott a munkámban, hogy fejben tartsam, odafigyeljek mindenre és ez gyakran nem is sikerült. Itt viszont szintén ez a gond, csak más módon. Amikor dolgozom az olyan sok figyelmet nem igényel, sőt. Ugyanakkor minden nap figyelnem kell, hogy hova kell mennem, mikorra kell odaérnem, hogy melyik helynek mik a speciális igényei, hol mire kell nagyobb figyelmet fordítani (pl az Audinak az a mániája, hogy a telefonok háta mögött ne legyen por, a Visionban a vizsgálókban lévő székek mögötti területre kell figyelni) és közben - mivel gyakran egész nap úton vagyok - figyelnem kell arra is, hogy igyak eleget, hogy próbáljak enni valamit út közben, és az időjárás miatt mindig legyen nálam esőkabát és lehetőleg reggel a póló pulcsi kombóban induljak el, mert bármikor lehet bármilyen hőmérséklet. És a kulcsok és a kódok. Rengeteg kulcsom van, és különböző kódokat kell fejben tartanom. Az Audihoz van egy kulcsom, és van egy kód, amivel a riasztót tudom ki illetve bekapcsolni. A Visionhöz nincs kulcsom, de a staff room kóddal nyílik, a Rangebe a szekrényemhez van egy kulcs, az irodához is van egy kulcsom és a golfklub a legjobb, mert ott semmit nem kell magamnál tartanom. És ezeket a kulcsokat (plusz a sajátjaim ugye) nem tudom egy csomón tartani, tehát sok különböző kulcstartó lapít a táskámban és az a rémálmom, hogy egyszer elhagyok egyet, vagy csak nem lesz nálam éppen az, amelyik kellene. Szóval apróság, de erre is figyelek. Meg arra is, hogy ne keverjem össze napokat és mindig a jó helyen legyek, a megfelelő időben:)