Banking

Tegnap megpróbálkoztunk a banki ügyintézéssel. Igazából nagyon féltem a helyzettől, mivel itt nyilván nem arról fog szólni a párbeszéd, hogy "Did you sleep well?" How are you today? Nem is az a baj, hogy én mit fogok mondani, azt nyilván előre elterveztem, de nem tudtam, hogy meg fogom e érteni, amit mondanak, illetve magyarul is olyan nehézkesen bankolok, volt amit csak harmadik körben tudtam elintézni (pl: dombornyomott kártya az OTPnél). Szóval féltem, hogy mi lesz. 

Bementünk és már nem olyan volt a rendszer mint otthon. Nincsenek pultok. A recepción el kell mondani, hogy mit szeretnél, felírják a neved egy lapra, majd leülsz és vársz, akkor még nem tudod, hogy mire. Persze mi azonnal megkerestük azt a helyet, ahol senki nem ült a közelben, nehogy dumálni kelljen:) Aztán rájöttünk, hogy oka van annak, hogy nem ül ott senki, fölöttünk fújták be az összes meleg levegőt a térbe. Ha amúgy nem izzadtunk volna meg a szituációtól, ez segített. Aztán jött egy pasi, aki szembetalálta magát két vörösfejű, halálra rémült emberrel, meg is jegyzete, hogy igen itt meleg van. :) Bekísért minket egy szobába, szépen leültünk, ő is bejött és bezárta az ajtót. Feltett mindenféle kérdéseket, (mi előre lebeszéltük, hogy én beszélek, nehogy az legyen, hogy mindketten hallgatunk, mivel azt gondoljuk, hogy a másik majd válaszol) miért vagyunk itt, miért kell bankszámla stb... Hosszasan kellett azt is magyaráznunk, hogy igen barátok vagyunk, de nem szeretnénk közös számlát. Aztán oldandó a hangulatot elkezdett az útlevélfotókon poénkodni. :) Igazából nagyon vicces volt. Elmagyarázta, hogy ha nem olyan sürgős akkor várjuk meg, amíg lesz meló, mert úgy sokkal kedvezőbb számlát tud nyitni, mert a gép nem szereti, ha azt írja be munkanélküli. (Egyből beugrott az Angolkák :"A gép azt mondja nem lehet" karaktere és vártam is, hogy ránk köhög) Rákérdeztem, hogy kell a munkáltatótól valamilyen igazolás, és persze nem kell, elhiszik, ha azt mondom. De nem jut eszembe, hogy ma bemenjek újra azzal a sztorival, hogy van melóm. Megköszöntük szépen, kijöttünk és bár nem sikerült elintézni amit akartunk, mi nagyon büszkék voltunk magunkra:) 

Kérdeztétek az időjárást. Nos, az eddig nagyon kegyes hozzánk. Azt mondanám, hogy tavasz-szerű időnk van. Napsütéses, kicsit hideg. Eddig egyszer esett az eső, illetve azt hiszem éjszakánként szokott, de azt én nem számolom.

A lakótársakkal is össze-össze futunk, Dian a leginkább kezdeményező alkat vele beszéltem eddig a legtöbbet. Ő egyetemre jár ide, művészettörténetet tanul és fotózást. A többiek is barátságosak, de velük nem nagyon találkozunk, mert mire mi felkelünk ők már elmentek dolgozni (nem úgy mi, a nyaralók). És egyik este Sarah is megérkezett. Idősebb nő (a többiekhez képest), de nagyon pörög, nagyon laza, nagyon kedves. Kiderült, hogy dohányzó a szobánk, aminek persze örülünk, de így nyilván többet is cigizünk. 

Tegnap voltunk a Asdaba és sikerült beszereznem olyan nagyon tuti szörpöt (azt hiszem ezt csak Aga fogja értékelni, de mindenképp szeretném megemlíteni).