Slack Space

A hétvégén egy buliba voltunk hivatalosak. Van itt nem messze valami közösségi ház jellegű intézmény (Salck Space a neve), és ott voltak koncertek. Sarah hívott minket, mert, hogy ők is fellépnek Chris-szel és menjünk, mert jó zene lesz, meg olcsó a pia. Tényleg hallottuk, hogy sokat gyakorolt / gyakoroltak, eldöntöttük, hogy megyünk. Előtte azért leegyeztettem, hogy pontosan mikor kezdenek, nehogy a nagy alapozásban lemaradjunk az attrakcióról. Negyed kilenc. király. Van előtte időnk is. Gáborral szépen elkezdtünk iszogatni, aztán elindultunk a helyre. Igazából meglepő volt, bent csutkára fel volt tolva a világítás, rendezett emberek ültek rendezett sorokban. Olyan ötvenen. Nem pont így képzeltem. Előtte még egy cigi (ez volt az utolsó hazai dobozom, utána vagy a nagyon drága angol cigi, vagy sodrás vagy nem tudom.) közben egyszer csak kiszúrtuk Christ, elég rossz állapotban cigizett kint és ivott. Látszott rajta, hogy van baj, oda is akartam menni hozzá, hogy ok e, de aztán eszembe jutott, hogy ha kér vizet vagy kávét honnan fogok neki szerezni. Aztán elindult befelé. A vég annyi lett, hogy nem engedték játszani ebben az állapotban. Nagyon sajnáltam, főleg Saraht mert tényleg sokat készültek. A legmegdöbbentőbb az volt, amikor Sarah kijött meglátott minket és odajött, hogy bocsi, de nem játszanak, és tette mindezt a legnagyobb nyugalommal és derűvel. Nem értem, hogy volt erre képes. Én azért biztos kiakadtam volna. Úgyhogy nekünk sem maradt más, hazajöttünk és itthon végeztük be az estét. Így is jó volt. Az olasz rozé még mindig iható. Chris akkor nem aludt a kanapénkon. De nem hiszem, hogy örökre eltűnt volna.
Vasárnaponként viszonyt tényleg elcsendesedik minden. Akkor érzed igazán, hogy ez egy kisváros. Nincs pörgés, nincsen sok ember, csak a szupermarketek vannak tele. Itt tényleg nagy hobbi a bevásárlás. Úgy megpakolják a nagy kosaraikat, hogy döbbenet. És mindegy, hogy melyik sorba állsz, mindenütt csak ez van előtted. A másik, ami meglepő, hogy óriási a választék a készételekből. A krumplipüré, a sült krumpli, tészták, piték, egytálételek MINDEN van készen. Van, amit mikrózni kell, van amit sütni, de az biztos, hogy dolgozni sokat nem kell vele. És tényleg hosszú-hosszú hűtőpultokon keresztül ezek vannak. Bőség van, hihetetlen nagy bőség, általában mindenből. Ez nyilván óriási pazarlás is. Nem tudom. Furcsa.
A másik furcsa dolog, hogy a felnőttek kedvesek a tinik meg borzasztó idegesítőek. Hangosak, hordákban közlekednek, a lányok tíz évesen full sminkben, miniszoknyában, és én nem értem, hogy ezekből a kis pondrókból, hogyan lesz normális felnőtt. :) hol fognak megváltozni? Rejtély.